Metamorphosis

Smallville

Epizód: #2

Író: Alfred Gough & Miles Millar

Rendező: Michael Watkins & Philip Sgriccia

Zeneszerző: Mark Snow 

Évad/epizód: 1/2


Sztori:
Greg Arkin lelkes rovargyűjtő, aki emellett rajongásig szerelmes Lana Lang-be. Miután egyik este a meteorsugárzással fertőzött rovaraival együtt autóbalesetet szenved, a fiú átalakulások egész hadán megy át, miközben lassan átveszi a rovarok életritmusát és -stílusát. Így pedig adva van a lehetőség számára, hogy akár Whitney Fordman-nel (Lana barátja) is felvegye a kesztyűt Lana szerelméért. Természetesen Clark sem maradhat ki ilyen mókából. Lex Luthor, hogy segítsen Clark-nak, kicsit beletúr a Lang-Fordman kapcsolatba. Greg anyja pedig szörnyű véget ér.















Új információk:
Clark arra ébred, hogy lebeg, és amikor megmenti Whitney életét, kiderül, hogy tűzálló is.
Clark rosszul lesz a meteorkövek közelében, ám valamiért az ólom blokkolja a kő "sugárzását".

Az alkotók munkája:
A forgatókönyv egész ügyes, ám közel sem olyan bravúros, mint a pilot epizódé volt. Kicsit idegesítő, ahogy Lana kacérkodik Clark-kal, miközben ez csak örökös szenvedésre ad lehetőséget a fiú karakterét tekintve. A főgonosz csak amolyan mellékszereplő, aki az akció miatt kell, hogy megjelenjen, ezen kívül semmi funkciója nincs. De azért így is félelmetes ellenség, elvégre még a saját anyját is "fölfalja". Lex Luthor viszont nagyon ügyesen kavar a háttérben. Ez mindenképp dicséretes.
A rendezés is jó, igazából semmi különösebb probléma nincs vele, csak az a Whitney-autó-robbanás lett nagyon ronda. No meg Greg "halála". Nem szabad ott hatásvadásznak lenni, ahol nincs pénz az igényes megvalósításra. Van még egy-két ilyen nemtúlszép megoldás, de ezektől eltekintve tényleg egész remek munkát végeztek a rendezők.
A színészek jól végzik a dolgukat. Vannak, akik kezdenek belejönni szerepükbe (pl. Tom Welling) ráadásul Rosenbaum még jobb Lex lett, mint az első részben. Érdemes kitérni a fiatal Robert De Niro-ra hasonlító Chad E. Donella-ra, aki jól adja az őrült, szó szerint bogaras gonoszt.
A zene színvonala maradt az első rész szintjén, ami akár dicséret is lehet. Igazából azonban nincs benne semmi extra. A romantikus részek túl lettek erőltetve, de ennyi az összes negatívum benne. 

Második résznek vállalható, bár cseppet sem több egy középszerű epizódnál. Pedig akár lehetett is volna. Csak az a sok-sok romantika, meg igénytelennek tűnő megoldás... Jaj.




 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.