The last son of Krypton - 1. rész

Superman: the animated series

Epizód: #1

Író: Alan Burnett & Paul Dini

Rendező: Dan Riba

Zeneszerző: Lolita Ritmanis

Animáció: Koko Enterprise & Dong Yang Animation



A Krypton bolygó percei meg vannak számlálva, s ezt egyedül Jor-El, egy nagybecsű tudós látja be, akinek érveit meghazudtolja Brainiac, a szuperszámítógép, ami mindent, és mindenkit felügyel. Mielőtt azonban bekövetkezne a vég, egy űrhajó segítségével Jor-El kimenekíti egyetlen fiát, Kal-El-t a bolygóról. Ám nem ő az egyetlen menekülő.








Mivel is kezdődhetne egy Superman sorozat, ha nem az eredettörténet elmesélésével? Az alkotóknak lehetősége volt kihasználni az alkalmat, hogy előálljanak a saját verziójukkal, s nem aprózták el a dolgot. Egy egész epizódot szenteltek Krypton pusztulásának, s ezzel igazi főszereplővé tették Jor-El-t és feleségét, Lara-t. Ez pedig egyértelműen szükséges volt ahhoz, hogy az epizód és az egész történet megálljon a lábán.
Szerencsére ebből az epizódból sem hiányzott az akció, ráadásul több szálat is ügyesen elindítottak, amelyeket a sorozat további részeiben apránként el is varrnak az alkotók.

Az epizód egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a forgatókönyvben rejlik, ami megfelelően drámai, kellőképp mély és még egy igazi csavart is tartalmaz, ami jól megalapozza Brainiac hírnevét.
A másik erénye a szinkronhangokban rejlik. Noha Christopher McDonald első hallásra nem egy Marlon Brando, viszont ahogy egyre több szerep jut Jor-El-nek, a színész annál közelebb tudja hozni a figurát a nézőhöz. A Brainiac hangját adó Corey Burton egyenesen félelmetessé teszi a legyőzhetetlennek tűnő szuperszámítógépet. A többiek is megállják a helyüket, s csupán a gagyogó-gügyögő Kal-El (pont a főszereplő...) megy az ember idegeire.
S el is érkeztünk a rendezéshez, ami egészen korrekt, de nem hiszem el, hogy nem lehetett volna Kal-El-t igazi csecsemőnek meghagyni, aki még nem futkos, nem játszik csörgővel, nem piszkálja a kutyát, stb. Ez kicsit odavág az egész epizódnak, de nem is ez a gyerkőccel a legnagyobb probléma, sokkal inkább a kinézete.
Hiába, a két animációs stúdió közül egyik sem tud rendesen gyerekalakot rajzolni. Félelmetes, hogy akkora Kal-El feje, mint az anyjáé. Értem én, hogy egy kölyöknek - anatómiai arányok szerint - a feje a legnagyobb, na de ne legyen már vízfejű a szerencsétlen Superman! Mindegy. Igazából a két stúdió nagyon közepesen teljesített ebben a részben, és sok helyütt olcsó megoldással álltak elő. A karakterek arca nem változik beszéd közben, amikor viszont igen, az nagyon csúnya. Kár érte, pedig egy nagyon remek rész lehetett volna, aminek érdemeiből egyértelműen a grafika vonja le a legtöbbet.
A zene hozza a kötelezőt, semmi pluszt nem ad hozzá, de mindenhol megfelelő.
Összességében egy nagyon jó sztori kicsit olcsó megvalósításával találkozhat a néző, de semmiképp sem fogja megbánni, aki megtekinti.






 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.