Batman: the animated series

Epizód: #21

Író: Marv Wolfman & Michael Reaves

Rendező: Kevin Altieri

Zeneszerző: Shirley Walker

Animáció: Tokyo Movie Shinsha



Miután Bruce Wayne-t rabosítják, szabadlábon védekezhet, így Batman-nek lehetősége van nyomozni. Eközben Matt Hagen bosszút forral Daggett ellen, aki időközben meg akarja öletni Lucius Fox-ot. A kórházban összeérnek a szálak, végül Batman és Hagen harcából igazi vesztesként a merénylő kerül ki. Hagen, aki hamarosan felveszi a Clayface nevet, egy élő televíziós közvetítés során rátámad Daggettre, ám Batman már kész tervvel várja a szörnyet.








Alain Burnett kivételével visszatérnek a Two-Face első részének alkotói és ismét egy hibátlan epizódot tesznek le az asztalra. Nem annyira ütős, mint Harvey Dent átalakulásának története, nem olyan drámai, mint Gray Ghost hősies visszatérése, de jóval akciódúsabb és szebb, mint a fent említettek. De lássuk szépen sorjában.
A forgatókönyv nem szárnyalja túl az első rész scriptjét, ám ügyesen csapja le annak feldobott labdáit. Pusztán csak Bruce Wayne letartóztatását érezni kicsit felesleges szálnak, ami teljesen elsikkad Matt Hagen története mellett.
A rendezés kiváló, különösen tetszetős darabka a kórházas jelenet, ahol végre összetalálkozik a két nagy ellenfél, és Batman csúnyán alulmarad. De hasonlóan remek a stúdióban játszódó rész, ahol Clayface teljesen bepörög, és elveszti uralmát saját teste felett. Habár ez esetben sokkal inkább az animációs stúdióé az érdem.
Mert bizony a TMS nem akármilyen képsorral örvendeztette meg a nézőket. A sorozatban valaha készült legzseniálisabb, legszebb, legdinamikusabb, legbravúrosabb animációjával büszkélkedhet ez az epizód, a Clayface féle sorozatos átalakulások megjelenítésével. Már csak ezért is érdemes megnézni, noha érdemeinek még itt sincs vége.
Mindehhez a széria dallamvilágát leginkább érző zeneszerző, Shirley Walker egy megfelelően dinamikus, akciódús aláfestést komponált az epizód jelenetei alá.
A szinkronhangok rendben voltak, és külön kitüntetés jár a Hagen barátját, Teddy-t "megformáló" Dick Gautier-nek, aki ugyan keveset szerepel az epizódban, de végig ő szolgáltatja a drámaiságot Clayface karakteréhez.
Összességében tehát egy majdnem teljesen tökéletes epizódot láthatnak, akik a félresikerült első rész után bevállalják az epizódot. Hozzáteszem, ez a rész azon ritka kivételeket képviseli, amikor a második rész sokkal jobb, mint elődje. Ez pedig nem kis eredmény.









 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.