Superman / Doomsday

2009.06.25. 20:51

DC Universe

Író: Duane Capizzi

Rendező: Bruce Timm & Lauren Montgomery & Brandon Vietti

Zeneszerző: Robert Kral

Animáció: Lotto Animation



A föld mélyén pihenő űrhajó lénye nekilendül, hogy elpusztítsa Metropolist. Superman ezt megakadályozván látszólag saját életét áldozza fel, hogy legyőzze Doomsday-t. A hős halála után Lex Luthor klónozásba kezd, s nem sokkal később Superman újra feltűnik a városban. Mindeközben a Magány Erődjében a valódi Superman gyenge életjelei egyre erősödni látszanak, míg végül magához tér, és szembeszáll az új bitorlóval. 















Majdnem egy az egyben feldolgozza a képregény eseményeit. Ebből a szempontból megállja a helyét a produkció, csak talán túl sok mindent akart egyszerre elmesélni, ezért sokat markol, de nagyon keveset fog.

Capizzi ügyesen megoldotta a rá bízott feladatot, mégha a koncepcióval nem is nagyon értünk egyet. A címválasztás egyértelmű melléfogás, hiszen a gaz ellenség, Doomsday kiszáll a képből már a film egyharmadában. Ennek ellenére azért minden bizonnyal a rajongókat nem éri váratlanul, hogy továbbmegy a történet egészen Superman visszatéréséig. No de sebaj. A közös pont minden eseményben Lex Luthor, akit a film főszereplőjének érezhetünk, s egyértelműen az ő karakterét sikerült legjobban kidomborítani a filmben. A többiek csak statisztálnak mellette. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a DC Universe sorozatban megjelenő egészestés filmek kilépnek a délutáni matinék világából, és bizony itt folyik a vér (mégha nem is olyan sok). Egyértelműen egy felnőtt filmet láthat az ember, csak sajnos a sok esemény miatt hiányoznak az átérezhető drámai jelenetek.

A rendezők ennek ellenére egészen jó munkát végeztek, bár a figuratervekért megérdemelnének egy-egy fülest. Hát milyen dolog, hogy a Superman rajzfilmsorozatban jobban néznek ki a figurák, mint ebben a filmben? Rendben van, hogy attól teljesen el akartak határolódni, de akkor is... Ezzel ellentétben a jelenetek szépen lettek megkomponálva. A kedvencem, amikor a klón Superman szétszedi az egész klóngyárat.

*Amit viszont sosem fogok megérteni - ezt le kell írnom valahova, de többször nem fogok fennakadni rajta - hogy a rossebbe lehet az, hogy amikor egy hős harcol, a fél várost romba dönti (amit egyébként védelmez), soha senki nem hal meg (legalábbis az épületek mindig üresek), vagy ha mégsem üresek, akkor rengetegen meghalnak, de azért meg senki nem szomorkodik, és ráadásul mindennek mindenki örül, és éljenzi a hőst. Hát, én nem tudom, de ha Superman Magyarországon lenne - ha csak a tüntetők fogadtatásából indulok ki - egy ilyen akció után úgy elküldenék az anyjába, hogy csak na, ráadásul még jól le is csürhéznék. *vége

A zene egész elfogadható, bár hiányzik belőle az igazi Superman-íz. Igazán átemelhetett volna valamit a mozifilmek vagy a rajzfilmsorozat témájából, hogy legalább valamicske hangulatot árasszon. Ezzel ellentétben minden a helyén van, de nem több egy átlagos alkotásnál.

Az animációs stúdió szépen dolgozott, és sehol nem látni nagy hibákat. Talán ha kicsit erőteljesebbek a mozgások, akkor lenne igazán az ember fogára való, de így szeretjük, amit csinálnak (csak azok a fránya figuratervek... de az meg nem az ő saruk).

Semmiképp sem rossz alkotás, de nem is annyira kiemelkedő, bár mindenképp dicséretes, hogy egy egészestés rajzfilmet bevállaltak egy képregény-ciklus feldolgozásához. Kevés izgalom, kevés dráma, viszont annál ütősebb sztori és Lex Luthor ábrázolás. Már csak ez utóbbi miatt is érdemes megnézni.








 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.